tiszavirág

A tiszavirág,kérészek rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárny-fesztávolsága 6-7 centiméter.Víz felszínére rakják petéiket,melyek lesüllyednek a víz fenekére és ott fúrják az iszapba magukat.A lárvák folyami körülmények között,sziklák alatt élnek,dús növényzet közé,iszapba fúrják magukat.A kifejlett tiszavirág közismerten rövid ,kérész életű.Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak.Bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni.A kifejlett tiszavirágok össze vissza repkednek.Több faja létezik.Fajától függően egy év vagy pár hónap alatt 20-30-szor vedlik egy lárva.Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg.Főleg tavaszi és nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják.A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként a lárvák felemelkednek a víz felszínére.A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím egyedek jelennek meg, melyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképessé.A vedlés folyamata során röpképtelen,teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak.Az átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú a folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben,leereszkedve rakja petéit a vízre.A peték a mederfenékre süllyednek,majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder iszapjába,ahol három évig fejlődnek,tíz-százezres kolóniában.Egykor Európa szerte elterjedt faj volt,jelenleg e kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él.